A Jobbik szakmai vitát indítana a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről – jelentette be a párt elnöke Vona Gábor. Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa, országgyűlési képviselője, a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja szerint jelenleg több érv szól a vízlépcső megépítése mellett, mint ellene (http://www.hirado.hu/Hirek/2012/10/31/13/Szakmai_vitat_inditana_a_bos_nagymarosi_vizlepcsorol_a_Jobbik.aspx).

Kepli Lajos többek közt olyan, nehezen értelmezhető adatokat mondott, hogy a Magyarországon átfolyó teljes vízkészlet alapján évente 12 ezer köbméter víz jutna egy emberre, de ebből fejenként csak 600 köbmétert tudunk felhasználni. (Ami, tegyük hozzá, napi több, mint másfél köbméter. Vajon mit kéne csinálni az átfolyó vizeinkből egy emberre jutó évi átlagos 12 ezer, azaz napi több mint 31 köbméter vízzel?) Kepli hozzátette, hogy: „egy ország ezer köbméter/fő/év alatt vízhiányosnak számít” – így lettünk vízhiányos ország a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja szerint, aki szemmel láthatólag nem fenntartható fejlődésű országok vízfelhasználásával példálódzik. Kepli azt a régi duzzasztópárti szlogent is elmondta, hogy „a magyar folyókban ezer megawattnyi megújuló energiapotenciál van, de az ország ebből csupán 56 megawattnyit használ fel.” Hagyjuk azt az apróságot, hogy a megawatt az teljesítmény, és nem energia, valamint, hogy az ingadozó vízhozamuk miatt elég nehézkes a folyók teljesítményét számszerűsíteni, ehelyett az erőművek beépített teljesítményét szokták megadni, ami gyakorlatilag a folyóból nyerhető maximális teljesítményt jelenti. Ugyanis kisvízkor (kis vízhozamkor), valamint árvízkor (a duzzasztó két oldalán kialakult viszonylag kis esési magasság miatt) a folyóból nyerhető teljesítmény jóval kisebb, mint a maximális teljesítmény. A leadott energiából számolt átlagos teljesítmény síkvidéki erőműveknél fele akkora is lehet, mint a beépített teljesítmény. Így például Bősnél ugyan 720 MW összteljesítményű turbinákat építettek be, de az éves szinten megtermelt 2800 GWh energiából visszaszámolt átlagos teljesítmény mindössze 320 MW, azaz csupán 44%-a a beépített teljesítménynek (persze egy vitában mennyivel jobb azt hangoztatni, hogy a bősi erőmű 720 MW-os, mint az kimondani, hogy csak 320 MW-os). A meg nem épült nagymarosi erőmű beépített teljesítménye 158 MW lett volna, de a megtermelt éves energiából visszaszámolt átlagos teljesítménye csak 118 MW.
Tegyük hozzá, tudvalevő, hogy a síkvidéki folyók vízerő potenciálja nagyon nehezen és drágán, és erősen környezetkárosító módon használható fel. De mutassunk egy példát, milyen könnyű hatalmas számokkal dobálózni a megújuló energia terén, amihez képest Kepli Lajos által említett ezer megawatt kihasználatlan vízenergia teljesítmény körömpiszoknak nevezhető.
Hazánkban a napsugárzás átlagos energia hozama 1265kWh/ m2/év, ami 4914 MJ/m2/év. Magyarország területe 93 ezer km2, azaz = 93 milliárd m2, így Magyarország területére eső napenergia 457x103 PJ. Ehhez képest Magyarország energia felhasználása jelenlegi energiafelhasználása mintegy 1100 PJ, azaz a potenciális napenergia kb. 420-szorosa hazánk évi energia felhasználásának!  
Miért bajlódik Kepli a folyóink vízerőpotenciáljával, amikor a napenergia potenciál nagyságrendekkel nagyobb? Nagyobb, csak épp nehezen hasznosítható, mint ahogy nehezen hasznosítható a síkvidéki folyók vízenergia potenciálja is.

Kepli felhívta a figyelmet arra is, hogy Kiskörénél már működik egy vízlépcső, és annak a víztározója, a Tisza-tó turisztikai paradicsommá és madárrezervátummá vált. Azt viszont elfelejtette megemlíteni Kepli, hogy az elmúlt évtizedek alatt a Tisza a tónak mintegy felét feltöltötte hordalékával, és pár évtizeden belül az Tisza-tó teljes feltöltődése meg fog történni.
HVG 2008. február 22. Veszélyben a Tisza-tó. (http://hvg.hu/itthon/20080222_tisza_kezeles)
„bizonyos területeken a Tisza-tó feltöltődése már kritikus, van ahol a ladik megfeneklik, máshol pedig a korábbi 10 méteres mélység 1,5 méterre csökkent. Ezeken a sekély vizeken megjelent a sás, a nád, intenzívvé vált a hínár elterjedése, a terület felét hovatovább vízinövényzet fedi.”
Érdemes megnézni a Tisza-tó légifotóját a Google térképen!

És mit lehet ahhoz hozzátenni, hogy a Jobbik a Bős-Nagymarosi Erőműrendszer megépítésén fáradozik, hogy duzzasztóval csúfítsák el hazánk egyik történelmi emlékhelyét, Visegrádot, a Duna-kanyart, hogy legálissá tegyék Szlovákia 20 évvel ezelőtti ökológiai agresszióját, a határfolyó jogtalan elterelését? Javasoljuk, akit a téma érdekel, nézze meg a Jobbik-szimpatizáns honlapokat, mondjuk a Kurucinfo-t, ott mit mondanak a Jobbik szimpatizánsai a Jobbiknak erről az ötletről.

Mi magunk csak két idézetre utalnánk. Az egyik Orbán Viktor 2012. január 18-i strasbourgi  nyilatkozata:
"A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti..." 
(http://atv.hu/videotar/20120119_rendkivuli_hirado_2012_01_18) - a vége felé, 6.45-től, vagy:(http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=77)

A másik pedig az, amit a bősi erőmű zsilipkamráinak irányítótornya talapzatán elhelyezett márványtábla hírdet:
„A bősi vízerőmű a szlovák nemzeti öntudat egyik pillére."
Népszabadság, 2012. október 28. Bős 20: Időzített bomba, Szilvássy József, POZSONY (http://nol.hu/ajanlo/20121027-bos_20__idozitett_bomba)

 Tegyük hozzá még, hogy utoljára a Horn kormány, és szakpolitikusként Nemcsók János támogatta nyíltan, hogy a Duna-kanyarban duzzasztót építsenek.