Kavicson peckesen sétálgató halak nincsenek – jelentette ki Tarlós István  a Római – part természeti értékeit féltő környezetvédelmi aggályokra reagálva


Tarlós István a 2013.február 25-i sajtótájékoztatóján a védett madarakról és halakról szólva kijelentette: a madarakat senki nem üldözi el, továbbá próbálja elképzelni a "kavicson peckesen sétálgató halakat". Mint mondta, nincs olyan információja, hogy a halak elpusztulnak, ha a Duna medrében úsznak, és csak akkor maradnak életben, "ha teniszpályák fölött úszkálhatnak"
(http://atv.hu/cikk/20130225_tarlos_meg_nem_latott_kavicson_peckesen_setalgato_halakat?source=hirkereso).
(http://index.hu/belfold/budapest/2013/02/25/tarlos_nem_vagyok_caligula/) 

Tarlós kijelentette, hogy a római-parti mobilgátat meg fogják építeni. Ha véletlenül nem épülne meg, akkor a felelősség azokat fogja terhelni, akik a kavicson sétáló halakat hiányolják, utalt ezzel a környezetvédők aggályaira.
Elmondta, hogy beszélt az Akadémia elnökével, és  a sajtóban megjelentekkel szemben az Akadémia eddig semmilyen hivatalos állásfoglalása nincs az üggyel kapcsolatban.  Az MTA Tájépítészeti Albizottságának 5 nappal korábban kiadott állásfoglalása itt olvasható: (http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=118).

A főpolgármester szerint hivatásos gyanakvók, rövidtávú politikai haszonszerzők, heccelők gátolják a gátépítést. Véleménye szerint a másik árvízvédelmi lehetőség, a Nánási úti nyúlgát megerősítése ennél sokkal többe, 8 milliárd forintba kerülne, mert el kellene helyezni onnan az ott húzódó víz- és gázvezetéket. Ezt a szakértők cáfolják, mert az említett közművezetékeket úgy építették meg, hogy árvíz esetén azok lezárhatóak legyenek. Elhangzott az is: ha az engedélyeket időben megkapja a beruházás, ősszel elkezdhetik a munkálatokat, 13-14 hónapra rá pedig kész lesz a mobilgát.

Tarlós hozzáállása a környzetvédelmi ellenérvekre fölöttébb meglepő és vitatható: a mobilgát terve ugyanis ellentétes  az EU Árvízvédelmi Irányelvével, a az EU Víz Keretirányelvével.  Emellett Magyarország Alaptörvényének P. cikkének 1) pontja kimondja, hogy: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
Az állam és mindenkinek a kötelessége a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelme és megőrzése – fogalmaz az Alaptörvény. Így a fővárosi közgyűlésnek és Tarlós Istvánnak is, amelyet nem intézhet el Tarlós azzal, hogy kavicson peckesen sétálgató halak nincsenek!