Az MTA Római-part ad-hoc bizottság 2013. június 12-én elkészítette a Római-partra tervezett mobilgáttal kapcsolatos állásfoglalását. Bakonyi Péter bizottsági elnöknek az MTA elnökéhez, Pálinkás Józsefhez írt leveléből kiderül, hogy a bizottság 9 tagja közül 7 támogatta a bizottság jelentését, 1 bizottsági tag – Vida Gábor - különvéleményt fűzött az állásfoglaláshoz, míg 1 bizottsági tag – tudomásunk szerint Csemez Attila – betegsége miatt 2013. június 12-ig nem tudott végleges véleményt kialakítani. A bizottsági jelentés érdekessége, hogy azt csak a bizottság elnöke írta alá.
A bizottság jelentése az alábbiakban olvasható. Többek közt olyan megrengető állításokat tartalmaz, mint, hogy a bizottság a „döntés-előkészítő tanulmányt egy korrekt műszaki tervnek fogadja el.”
Ehhez csak azt fűzhetjük hozzá, hogy ha 1983-ban Szentágothai János  az akadémia elnökeként a Vituki igazgatóját bízta volna meg, hogy vezetésével véleményezzék a bős-nagymarosi vízlépcső tervét, minden bizonnyal hasonló megállapítást hoztak volna, azaz, hogy a bős-nagymarosi vízlőpcsőrendszer egy korrekt műszaki terv, és feltehetően az erőműrendszer megépítése mellett érveltek volna. Szerencsére Szentágothai János alatt ilyen nem fordulhatott elő, és sajnálattal kell megállapítani, hogy a Pálinkás József által vezetett akadémia nem első esetben tesz tanúbizonyságot, hogy a globális környezeti válság ellenére olyan túlhaladott technokrata megoldások mellett teszi le a voksát, amelyek egyértelműen ellentétesek az unióban érvényes környezetvédelmi normáknak. A Szentágothai János által vezetett akadémiának jelentős szerepe volt abban, hogy a politika és a közélet felismerte, hogy a Duna ökológiai rendszerét és vízbázisait visszafordíthatatlanul károsító, és rendkívül költséges duzzasztók a leginkább Szlovákia és egyes hazai szakmai csoportok érdekén szolgálja.
A közelmúltban Lányi András bírálta az akadémia elnökét, amiért az MTA munkabizottsága a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó tanulmányában a Duna többször megduzzasztására tett javaslatot. A bírálatának alapja nem csak az volt, hogy a Pálinkás József által vezetett akadémiában érezhetően tért nyertek az ökológiai rendszerelméletet semmibe vevő technokrata álláspontot képviselői, hanem az is, hogy a folyók megduzzasztása mellett nyilvánvalóan hamis érveket sorakoztattak fel. A tanulmány olyan megállapításai, mint például: „Az erőművek megváltoztatják a folyó vízsebességét, és vízszintemelkedést is okoznak. Ezek környezetvédelmi szempontból és árvízvédelmi szempontból valószínűleg nem jelentenek gondot”, vagy „ A vízlépcsők javítanák az árvízvédelmet” egyértelműen nem igazak. A vízerőművek környezetvédelmi szempontból igen nagy gondot jelentenek, míg az árvízvédelmen semmit nem javítanának.

A római-parti ad-hoc bizottság megállapításai is számos, erősen vitaható kijelentést tartalmaznak, olyanokat, amik, véleményünk szerint méltatlanok egy akadémiai bizottsághoz.

- A műszaki tervre vonatkozó megállapítások 1. pontja szerint a bizottság elfogadja az árvízvédelmi fal koncepcióját, mert a Nánási út – Királyok útján, mintegy duplájába kerülne az elsőrendű védvonal kiépítése.
Ugyanakkor a bizottság eltekintett attól a ténytől – amit azóta a Főváros is elismert – hogy biztonsági okok miatt (lásd havaria terv: a mobilfal átszakadásának reális veszélye) a Nánási út – Királyok útján lévő védvonalat az időtlen idők végeztéig fenn kellene tartani. Azaz értelmetlen az a kijelentés, hogy a Nánási út – Királyok útján a védekezés műszaki létesítményei drágábbak lennének, mint a mobilfal, mert a mobilfal megépítése esetén mindkettőt fenn kellene tartani.

- Érthetetlen a műszaki tervre vonatkozó megállapítások 3. pontja, miszerint a mobilfal legalább olyan védelmet biztosít a Csillaghegyi öblözet lakóinak, mint a jelenlegi I. rendű védvonal, ugyanis a havaria terv szerint 8 métert meghaladó árvízszintnél a mobilfal mögül ki kell telepíteni a lakosságot, míg a Nánási út – Királyok útján lévő védvonal mögül nem. Idézzük a tervező árvízvédelmi tervéből: Az emberi élet veszélyeztetésének elkerülése érdekében a Római-part, Kossuth Lajos üdülőparton a mobil gát által védendő területet ki kell üríteni a Vigadó téri vízmércén mért 800 cm-es vízszint elérésekor, azaz a III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelése esetén.
- Erősen vitatható a műszaki tervre vonatkozó megállapítások 5. pontja, miszerint a bizottság elfogadja a szivárgás gátló fal és mögötte elhelyezett szivárgó kombinációjával megakadályozható a mentett oldali talajvízszint jelentős emelkedése árvíz idején ill. talajvízszint visszaduzzasztása kisvizek idején. Ugyanis, mint a korábbi tervezői anyagból kiderül (http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6301&agendaitemid=82860, SZIVSZAM romai part(4).pdf) hogy, egyrészt nincs pontos mérési adat arról, hogy mennyi a felszín alatti vízhozam, idézzük: „ A visszaduzzasztás számításakor alapvető kérdés, hogy milyen vízhozamra számíthatunk a „hegyek felől”. Megbízható adat erre vonatkozóan nem állt rendelkezésre (11. oldal)”, másrészt a talaj vízáteresztő képességében nagyságrendi változások figyelhetők meg, ami a szivárgó vizek mennyiségében is csak nagyságrendi változásokat okoz, idézzük: „A tervezés során figyelembe kell venni, hogy az elvégzett szivárgási vizsgálatok eredményeit a bemenő paraméterek jelentős mértékben befolyásolják. Különösen igaz ez a szivattyúzandó vízmennyiségre. A talajfeltárás során meghatározott áteresztőképességi együttható értékek minden rétegnél több nagyságrendnyi tartományban változtak. Egy nagyságrendnyi eltérés a bemenő a paraméterben ugyanilyen mértékű eltérést okoz a számított vízmennyiségekben is (19. oldal). Magyarán: a talaj áteresztőképessége roppant inhomogén, amelyről pontos mért adataik nincsenek, ezért a szivattyúzandó víz mennyisége gyakorlatilag megbecsülhetetlen.

- Érthetetlen, hogy az ad-hoc bizottság jelentése még csak nem is utal az unió Árvízvédelmi Irányelvére.

- Ugyancsak érthetetlen, hogy bár a bizottság megállapítja, hogy „az uniós Víz Keretirányelv szerint egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani” ennek ellenére miért fogadja el apartra építendő mobilgát koncepcióját.

Hogy a mobilgátműszaki terve milyen szinten veszi figyelembe a környezetvédelmi szempontokat, azt jól mutatja, hogy a környezetvédelmi kifogásokat máromszor akkora terjedelemben taglalja, mint a műszaki tervvel való egyetértésének.

-----------------------------------

Bizottság megállapításai

1.1. A műszaki terv

A Bizottság:
1. Figyelembe véve a III. kerületi ill. a Fővárosi Önkormányzat döntését, valamint azt, hogy a Nánási út – Királyok útja vonalon mintegy duplájába kerülne az I. rendű védvonal kiépítése, elfogadja a parti árvízvédelmi fal beruházási koncepcióját.
2. Az ERBO-PLAN Kft. által készített döntés-előkészítő tanulmányt egy korrekt műszaki tervnek fogadja el.
3. Elfogadja a műtárgy magassági vonalvezetését, mely a Mértékadó Árvízszint felett plusz 1 méteres biztonságot garantál, amely legalább olyan védelmet biztosít a Csillaghegyi öblözet lakóinak, mint a jelenlegi I. rendű védvonal.
4. Egyetért az alapozás koronaszintjének olyan megválasztásával, amivel csökkenteni lehet az alumínium szerkezet magasságát és ezzel a beruházás költségeit is.
5. Elfogadja, hogy a szivárgás gátló fal és mögötte elhelyezett szivárgó kombinációjával megakadályozható a mentett oldali talajvízszint jelentős emelkedése árvíz idején ill. talajvízszint visszaduzzasztása kisvizek idején.
6. Nem tartja kielégítő mélységűnek az elkészült havária tervet. 

1.2. Környezeti hatásvizsgálat

A Bizottság nem kívánja átvenni az engedélyező hatóság szerepét és felelősségét. Ezért a Bizottság:

1. Nem kíván állást foglalni, hogy a terv egésze vagy egy része környezeti hatásvizsgálat köteles-e.
2. Nemkíván állást foglalni, hogy a Római-parton található, mintegy 350 m2 nagyságú NATURA 2000-es, de a Környezeti Hatásvizsgálat által NATURA 2000-es jellemzőkkel nem bíró, terület minősítése megváltoztatható-e ill. a NATURA 2000-es
követelmények lazíthatók-e.
3. Felhívja figyelmet, hogy a Környezeti Hatásvizsgálat meglehetősen hiányos. Tudomásul kell venni, például azt a körülményt, hogy az érintett partszakasz parti sávja közel természetes állapotú és eléggé változatos, értékes mozaikos sokféleséggel. Budapest egy ilyen kiemelt jelentőségű területe még akkor is megérdemelne egy komolyabban kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálatot, ha azt a jogszabályok nem írják elő.
4. A 2012-es dunavirág (vízben fejlődő kérészfaj) rajzási adatok alapján megállapítható, hogy a lárvák egyedszáma az érintett parti zónában több tízezres, százezres nagyságrendű is lehet. Mivel ez önmagában is igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel, ezért már a tervezés során is tekintettel kell lenni az élőhely védelmére, ha szükségesé válik, akkor a rehabilitációjára.
5. Felhívja a figyelmet arra, hogy a hazánkra nézve is kötelező érvényű Uniós Víz Keretirányelv egyértelmű korlátokat és feltételeket szab meg arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben lehet egy folyónak és a partjának az ökológiai állapotát rontani, valamint a szabályozottságát növelni. A Víz Keretirányelv kimondja, hogy egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani.
6. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett beruházás megvalósítása során kerülni kell az un. ökológiai csapdák kialakulásának lehetőségeit. A folyó környezetében tervezett építkezés értékelése kapcsán az építési helyszín ténylegesen számszerűsíthető természetkárosítása mellett a folyóra, mint élőhelyre gyakorolt hatásokra is tekintettel kell lenni. Például a Duna budapesti szakaszán, különösen a belvárosi részeken az elmúlt évek intenzív városfejlesztési tevékenysége jelentős mértékben megváltoztatta a Duna optikai környezetét, amely jó néhány dunai biológiai következménnyel jár. Az itt nem részletezhető példát a szakvélemény mellékletében megadjuk (Ld. 5. sz. melléklet). Magyar biofizikusok és ökológusok kutatásai nyomán ma már tudjuk, hogy a folyóknak nem is közvetlenül partja mentén, hanem távolabbi optikai környezetében megjelenő mesterséges objektumok esetenként jelentős ökológiai csapdákat képeznek.
7. Megállapítja, hogy a Duna menti természetes és természet közeli növénytársulások természetvédelmi szempontból kevésbé jelentősek ugyan, de a folyók tájképi jellegének kialakításában, a folyópart természetes állapotának megőrzésében és védett madárfajok élőhelyeként nélkülözhetetlen a szerepük, ezért is fontos a fennmaradásuk. Ezek a part menti szárazföldi életközösségek szoros kapcsolatban állnak a folyó normális anyag- és energiaforgalmával, a folyóvízi biológiai sokféleség (biodiverzitás) fenntartásával. Ez a hatás mindenképpen sérül. A Római parti ártéri erdősáv egyébként Budapest területén sem tekinthető egyedülállónak, a Duna túlpartján Angyalföld és Újpest területén is fellelhetők ezek az életközösségek.

8. Nem ért egyet a terv azon megállapításával, hogy csak a kivágásra ítélt fákat kell pótolni. Véleményünk szerint a feltöltésre kerülő területen további fák pusztulása is várható, amelyek ugyancsak pótlandók.

1.3. Területrendezés

A Bizottság:

1. Kifogásolta, hogy egy egysíkú terv készült.
2. Szükségesnek tartja, hogy készüljön egy területrendezési terv is.
3. Hiányolt egy olyan településfejlesztési hatástanulmányt, melyben figyelembe lehetne venni az ingatlanok értéknövekedését.

2. Javaslatok

A Bizottság javasolja:

1. A műszaki tervezés folytatását, a terv finomítását, a környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi igények figyelembevételével.
2. Az ökológiai, természetvédelmi érdekegyeztetést a végleges terv elkészítésének folyamatába kell beilleszteni, amelyhez az MTA felajánlja szakértő biztosítását.
3. A lábazati kőszórás koronaszintjének felülvizsgálatát és annak a legkisebb vízszint környékére, vagy az alá való süllyesztését.
4. A havária terv finomítását egy kétdimenziós elöntési modell alkalmazásával, melynek segítségével az elérési idők, az áramlási sebességek és a vízmélységek pontosabban számíthatók. Célszerűnek látszik egy lokalizációs terv elkészítése is, mellyel csökkenthető a kiömlő víz kártétele. Meghatározandók ill. pontosítandók azok a feltételek, amely mellett meg kell kezdeni a védekezést az I. rendű védvonalon (Nánási út – Királyok útja).
5. Egy területrendezési terv elkészítését.
6. Egy településfejlesztési hatástanulmány elkészítését, mely figyelembe veszi az ingatlanok értéknövekedését, a jelenlegi hullámtéren és a mentett oldalon is, és az ebből adódó tulajdonosi és használati viszonyok változását. A mobilgát - vagy a Nánási úti gát elsőrendű védvonallá történő átépítése esetén - az érintett terület ingatlanai jelentős mértékben felértékelődnek. Ez megnövelheti az építési tevékenységet, aminek visszafogásához a szabályozási tervek építési előírásait különös körültekintéssel kell meghatározni. Ezen túlmenően tanulmányt kellene készíteni arról, hogy az ingatlanok értéknövekedését milyen formában lehetne visszaáramoltatni a gát építési költségeinek legalább részbeni fedezése céljából.
7. Olyan jogszabályok, rendeletek kidolgozását, mely segít megőrizni a Római-part mai karakterét.
8. A környezetvédelmi és természetvédelmi észrevételeinek beépítését a kivitelezésre kiírandó közbeszerzési pályázat feltételei közé.
9. A mobilgát nyomvonala mentén részletesebb altalaj feltárás végzését.
10. A szivárgásgátló fal alatt lévő homokos kavics, kavicsos homok szivárgási tényezőjének a pontosabb (próbaszivattyúzásokkal történő) meghatározását, ami a feltétele a mélyszivárgókból eltávolítandó vízmennyiség megbízhatóbb meghatározásának.

Budapest, 2013. június 12.

3. Vida Gábor akadémikus különvéleménye

Nem egyeztetett vélemény a Római partra tervezett mobilgát ügyében

Egyetértés van abban, hogy jelenleg az árvízi biztos védelem megoldatlan. A Római-partra tervezett mobilgát kapcsán azonban számos jogos és vitatható aggodalom van, melyeknek kezelése nem csupán műszaki („szakmai”) kérdés. A megalapozott döntéshez számtalan további „szakma” szempontjait kellene rendszerbe foglalni, ami rendkívüli feladatot jelent. Ezek közül néhány: 

Hazánkra nézve kötelező érvényű az uniós Víz Keretirányelv, amely egyértelmű korlátokat és feltételeket szab meg, hogy milyen esetekben lehet egy folyónak és a partjának az ökológiai állapotát rontani, valamint a szabályozottságát növelni. A Víz Keretirányelvben (VKI) expliciten nincs benne, hogy nem lehet mobilgátat építeni, de a jogszabály a folyók jó ökológiai állapotát elősegítő intézkedések felsorolásánál nevesíti, hogy a folyókra nem építünk újabb partvédő műveket. A partra tervezett mobilgát halmozottan ellentétes a VKI-val: műszaki beavatkozás lecsökkenti az árterületet, mesterséges partszakaszt alakít ki és gyakorlatilag kiírtja a spontán kialakult fűzerdőt és a föveny öreg fűzfáit. (Ezek biológiai értékei és minket éltető ökológiai szolgáltatásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint egy ültetett platánsoré.) A Víz Keretirányelv azt is kimondja, hogy egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani. A VKI szerint az ökológiai szempontokat nem lehet alárendelni a gazdasági szempontoknak A part menti – nagyrészt őshonos – fák kiirtásával, a természetes föveny és a spontán beerdősüléssel keletkezett erdő feltöltésével, kiírtásával, és egy mesterséges partszakasz kialakításával a Víz Keretirányelvvel ellentétesen cselekednénk. Nem köztudott, hogy napjaink globális környezeti gondjai számtalan önmagában jelentéktelennek tűnő, rövid távon kedvező változtatás halmozott következményei. Ezek elkerülésére született a VKI is, melynek betartása saját hosszabb távú érdekünk.

Ugyanakkora tervezett mobilgát vízparti megépítése árvízvédelemi szempontból is meglehetősen aggályos. A folyómeder parti feltöltése és az árterület leszűkítése növeli az árvízszintet, ami a mostanihoz hasonló kritikus helyzetekben beláthatatlan következményekkel járhat. A Tiszán milliárdokért árapasztókat építenek, hogy 8-10 cm-rel tudják csökkenteni az árhullámot, itt ugyanennyit rátenne az árhullámra az árterület szűkítése. A fenntartható vízgazdálkodás alapja csak a hullámtér növelése lehet, nem pedig a csökkentése. A hullámtér csökkentése, gáttal való elszeparálása a folyótól hosszú távon veszélyes stratégia akkor, amikor egyre magasabban tetőznek az árhullámok! A jelenlegi rekord árvízszint jó példa arra, hogy mennyire fontos néhány centiméteres különbség is!

A médiaáltal is nyilvánosságra hozott „havaria” terv emellett egyértelműen mutatja, hogy a tervezők (Erbo-Plan) kis valószínűségű, de reális veszélynek tartják a mobilgát átszakadását, és ezért tervükben a bevédendő terület evakuálását javasolják minden III. fokú árvíz esetén. Így elengedhetetlennek tartják, hogy a jelenlegi Nánási út – Királyok útja védvonalon is teljes készültségben védekezzenek egy parti mobilgát ellenére. A beruházás megbízói is elismerték, hogy terveik szerint pár évig majd úgy fog üzemelni az árvízvédelem, mintha a milliárdokért megépített mobilgát nem létezne, azaz minden jelentős árvíznél óvatosságból még évekig ugyan úgy megerősítik a Nánási út menti gátat, mint eddig, és a 8 métert meghaladó vízállásnál kitelepítik a hullámtérben élőket.. Emellett a beruházó és a tervező szerint a mobilgát továbbra sem lenne elsőrendű védvonal, ez továbbra is a Királyok útja – Nánási úton található gát maradna. 

A mobilgát ügyébenléteznek árvízvédelmi alternatívák. A parti mobilgát szűkítené az árteret, növelné az árvízszintet és ellentétes lenne az EU Víz Keretirányelvvel. Mi bízunk abban, hogy egy megfontolt politikai döntés fog pontot tenni az ügy végére, amely a mentett oldalon lakó 55 ezer ember hosszú távú érdekét fogja szolgálni.

Összeállította (kérés nélkül):
Vida Gábor 2013. június l0.-én