Szél Bernadett társelnök
Lehet Más a Politika

Tisztelt Elnök Asszony!

A világ a globális környezeti válság felé sodródik, és egyre többen ismerik fel a környezet, a természeti erőforrásaink, különösen a víz, az ivóvíztartalékok megőrzésének fontosságát. Eközben a vízgazdálkodási ágazat egyes technokrata képviselői a kritikus helyzetet, az embereknek a globális környezeti változások miatti aggodalmát arra próbálják felhasználni, hogy a fenntarthatóság zászlaja alatt kierőszakolják mindazokat a duzzasztási, vízlépcsőépítési terveket, amelyek több évtizede, abban a korszakban születtek, amikor a környezetvédelemnek, a vízbázisok védelmének még a fogalma sem létezett. 
Sajnálattal tapasztaltuk, hogy miközben  az LMP a fenntarthatóság alapzatán álló zöld pártként exponálja magát, a párt vezető tisztségviselői egyes közelmúltbeli nyilatkozataikban technokrata szemléletű vízgazdálkodási tervek mellett foglaltak állást.

Tavaly júniusban Keresztes László Lóránt, az LMP országos elnökségének tagja a vízügyi szakma megerősítését követelte a kormánytól ⁽¹⁾, többek közt arra az ortodox vízügyi szemléletű Kvassay Jenő Terv tervezetére hivatkozva, amelyben a Duna és a Tisza megduzzasztásának szükségességét ^(2)  (3) , és egy olyan szervezeti struktúra kialakítását szorgalmazták, amiben a vízügyi csúcsvezető saját hatáskörben dönthet a folyókat övező Natura 2000-es területek védettségének megszüntetéséről.

Sallai Róbert Benedek tavaly októberi nyilatkozata szerint az LMP – egyetértésben a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások hazai vezetőjének, Baranyai Gábor kormánybiztosnak a javaslatával – a szigetközi Duna-szakasz négy, fenékküszöbnek eufémizált keresztgáttal történő megduzzasztásával ért egyet. ⁽⁴⁾

Időközben kiderült, hogy a fenti duzzasztásos műszaki beavatkozásnak még a Stratégiai a Környezeti Vizsgálatát sem végezték el, és mint azóta Baranyai Gábor nyilatkozatában felfedte, a Duna 4 helyen történő duzzasztásának terve mellett úgy tette le voksát, hogy annak  nem voltak  „sem elkészült műszaki tervei, sem látványképei”. ⁽⁵⁾ 
Ezért magyarázata szorul, hogy a fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke miért támogatta nyilatkozatában az egész Duna-folyam legsűrűbben duzzasztott szakaszának kialakítását?!

Az eltelt egy évben semmi jele nem volt, hogy az LMP a fenti nyilatkozatok módosítását tartotta volna szükségesnek.  Ezért a Duna Charta elnöksége a Duna elterelésének 24. évfordulójának közeledtével elvárja az LMP vezetőségétől, hogy egyértelműen foglaljon állást, hogy támogatják-e a szigetközi Duna-szakasz duzzasztását, és általában, a vízügyi ágazat egyes prominensei által szorgalmazott dunai és tiszai duzzasztók megépítését, vagy „zöld” pártként kategorikusan elutasítják, hogy a természetközeli folyóinkra, vízfolyásainkra duzzasztókat, vízlépcsőket építsenek. Egyértelmű választ várunk, hogy az LMP a jövő vízgazdálkodásának alapjait a műszakilag fenntartott duzzasztott folyókban látja, vagy a duzzasztást elutasító fenntartható folyógazdálkodásban.

Budapest,
2016. október 20.                          

üdvözlettel:

a Duna Charta elnöksége nevében
Bárdos Deák Péter

hivatkozások:

(1) http://lehetmas.hu/hirek/201250/az-lmp-vizugyi-miniszteriumot-hozna-letre/

(2) http://greenfo.hu/hirek/2015/09/21/megint-elokerult-a-duna-vizlepcsozese

(3) http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=160 

(4) http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/nincs_jobb_megoldas_a_szigetkozi_fenekkuszobnel_-_elotte_es_utana_fotok_a_dunarol/2455676/

(5) http://mno.hu/belfold/az-uj-dunaszaurusz-arnyekaban-1348409

a témához kapcsolódó írásunk:
http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=171