A Kisalföld című napilap az elmúlt két évtizedben nyíltan a bős-nagymarosi erőműrendszer megépítése mellett kampányolt, kiemelten szorgalmazva a dunakiliti duzzasztó beüzemelését, valamint, hogy a szigetközi Duna szakaszra több duzzasztót – zsilipekkel ellátott bukógátat építsenek.  A Duna elterelésének huszadik évfordulójához közeledvén a Kisalföld szerkesztősége országos „népi”-nek nevezett kezdeményezést indított civil összefogással. A kampányuk címe a hangzatos: „Vizet a Dunába”. A kampányindító cikk szerint  szeretnék ráirányítani a figyelmet a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna máig megoldatlan problémáira.

Mint a cikkből megtudhattuk, a Kisalföld a Szigetközi Természetvédelmi Egyesülettel és más, néven nem nevezett civil szervezetekkel összefogva gyűjti az aláírásokat, céljuk, hogy ötvenezer aláírás összegyűjtsenek, és ezzel kieszközöljék, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg Duna-meder és győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását.

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/vizet_a_dunaba_alairasokat_gyujtunk_a_szigetkozert/2279381/

A napilap népi kezdeményezésének jól hangzó címéről „Vizet a Dunába” tudni kell, hogy a Kisalföld, és a cikkben néven nevezett Szigetközi Természetvédelmi Egyesület, a Szite, régi és jól ismert résztvevője a Duna elterelése utáni vízlépcső küzdelemnek. A Kisalföld mindvégig a bős-nagymarosi erőműrendszer megépítése mellett kampányolt, szorgalmazva a dunakiliti duzzasztó beüzemelését. A Kisalföldben számos alkalommal nyilatkoztak, nyilatkozhattak  a duzzasztás szorgalmazói, míg az ellenvélemény legfeljebb újságírói idézet formájában került nyilvánosságra, így pl. a Duna Charta soha nem fejthette ki álláspontját a szigetközi rehabilitációról, helyette az ügyeletes újságíró tolmácsolta, hogy véleménye szerint mi a Duna Charta álláspontja. Ennek egyik eredménye volt, hogy a Kisalföld 2009. július 14-én helyreigazítás tett közzé, elismervén, hogy szakmai szempontból valótlant állított a Duna Chartáról.

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesületről, a Szitéről tudni kell, hogy a többi zöld szervezette ellentétben nem vizet, hanem gátakat akar a szigetközi Dunába. A zöld szervezetek közt egyetértés van abban, hogy a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációjának alapvető feltétele, hogy Szlovákia több vizet juttasson az elterelt Dunába. A vita tárgyát leginkább a hazánknak juttatott vízmennyiség jelenti, mert eltérő vélemények vannak arról, hogy a minket minimálisan megillető 50 és a 100 százalék közötti vízmennyiségből mennyit követeljünk a szlovák féltől.

Eltérő véleményen van a Szite, amely szervezet a Duna vízszintjének növelését alapvetően nem az átadott vízhozam növelésével képzeli el, hanem duzzasztással és  a Dunának csak a jelenlegi kb. 15-17%-nyi vízhozamára támaszkodik. A néhány éve kidolgozott, vagy inkább vázolt terveiben 3 + 5 duzzasztó  (beton zsilipkapuval ellátott bukógát) megépítését javasolta (első lépésben 3, majd az elkövetkező években további öt gát építése) , amely terv teljes mértékben elnyerte a hazai vízügy egyes részeinek, valamint a szlovák fél tetszését. Tudni kell, hogy  a szigetközi Duna-szakasz mintegy 40 kilométerhosszú, így a 8 gát megépítésével ez a Duna-szakasz vált volna a Duna egész hosszának legsűrűbben duzzasztott szakaszává! A Szite javaslatában, ezirányú tanulmányában nincs sok szó arról, hogy a Duna ilyen mértékű duzzasztásának egyenes következmény lenne a szigetközi növény és állatfajok fajok számának csökkenése, eltűnése, a biológiai sokszínűség elvesztése, negatív vízkémiai hatások, migráció megszűnése, édesvízkincs szennyeződése, és az annak utánpótlásának megszűnése, stb.
A Szite magát természetvédelmi civil szervezetnek hívja. Nyilván nehéz kategorizálni, mi nevezhető  civil és természetvédő szervezetnek, habár nyilvánvaló, hogy egy civil szervezetnek alulról építkezőnek kell lennie. A Szite alapító elnöke Dunakiliti duzzasztórendszer vezetője, majd ÉDUVIZIG főosztályvezetője volt, aki később a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egyik főosztályvezetője lett, az ő vezetésével építették meg dunakilitinél 1995-ben a fenékküszöböt. A Szite alapító tagjai közé tartozott csaknem 20, alapvetően vízlépcsőpárti polgármester és közeli hozzátartozója, valamint mintegy 10,  vízügyest, vagy a vízügyhöz köthető személyt. Megemlítendő még, hogy a Szitének semmilyen szakmai, vagy bárminemű kapcsolata nincs a hazánkban régóta a Dunával foglalkozó ismert civil szervezetekkel, azok kategorikusan elhatárolódnak tőle.

A Szite tervét számos helyi politikus pártolta, javaslatának fénykorát az előző, Mszp-s kormányzat alatt élte. A nagyszabású és politikailag is támogatott korszaknak a Fidesz kormányra kerülése vetett véget, amikor Illés Zoltán 2010. május 15-én a Duna Charta konferencián kijelentette, hogy nincs szükség arra, hogy gátak épüljenek Szigetközben. http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=36