Megszűnőben a Vízgazdálkodási Kutatóintézet, a Vituki

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet április közepén kinevezett új vezetősége. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a kutatóintézet által ellátott feladatokat átcsoportosítják.

A Vituki megszüntetése gyaníthatólag része a vízügy teljes átszervezésének, amelyre – látva a gyakran fölösleges és környezet pusztító beruházásokat – már régóta szükség lenne.
A vízügy sokáig az állam az államban státusztban volt, saját magának adta ki az engedélyeket, saját magát ellenőrizte, és az árvízi fenyegetettsége hivatkozva gyakran olyan munkákat is kierőszakolt, amikre semmi szükség nem volt.
A Vituki nem csak a vízállásadatokat szolgáltatta, amelynek megszűnése hirtelen minden médiában elsőszámú hírré lépett elő, de komoly szakembergárdája hosszú idő óta kutatta a felszíni és felszín alatti vízkészlet mennyiségét, minőségét. Így például a Vituki szakemberei vezették 2007-ben második nemzetközi Duna Vízminőség Expedíciót is. Többek közt a Vituki kutatógárdájának vizsgálatai mutattak rá, hogy milyen jelentős károk érhetik a Duna élővilágát és ökoszisztémáját, ha a hajózás túlfejlesztése érdekében komoly műszaki beavatkozásokat végeznek el a Dunán.
Ugyanakkor a Vituki vízügyes szakembergárdája végezte el azokat a tanulmányokat is, amelyek szerint a Duna hajózhatóságának az érdekében a Dunának a Szobtól a déli országhatárig terjedő szakaszán kotrásokkal lehet biztosítani a hajózást. Ezeknek a tanulmányoknak legfőbb érdemük, hogy bizonyították, hogy még a 2.5 méter merülési mélységű hajózást is biztosítani lehet duzzasztók építése nélkül. Ugyanakkor több környezetvédelmi szervezet és közlekedési szakember is vitatta, hogy szükség van-e a Duna hazai szakaszán 27 dm-es vízmélységet biztosítani 180 méter hajózó út szélességben, amikor a Duna ausztriai szakaszán csak 100-120 méter széles, míg a német szakaszán mintegy 70 km hosszúságban csak 80 méter szélességű hajózási út is elegendő.
A kormányváltás után hasonló álláspontra helyezkedtek a környezetvédelmi felügyelőségek, amelyek egymás után vonták vissza a jogerős környezetvédelmi és vízjogi engedélyeket a Vituki tervein alapuló dunai mederkotrásokra és mederátalakításokra. Ezek után a Vituki beperelte a környezetvédelmi felügyelőségeket, hogy az ökológiai szempontból erősen vitatható, és a kötelező érvényű uniós Víz Keretirányelvvel is ellentétes mederbeavatkozások elvégzését bírói végzéssel kényszerítse ki. A Vituki megszűnésével a perek okafogyottá váltak, így a Duna ökoszisztémáját fenyegető mederkotrásokra és mederátalakításokra nem kerülhet sor.

Kétségtelen, hogy a dunai hajózás túlfejlesztését szorgalmazóknak és pártolóknak egy erős bástyája roggyant meg a Vituki megszűnésével. Ugyanakkor reméljük, hogy az intézetben eddig folyt közhasznú és hidrobiológai tudományos kutatások más keretek közt tovább folytatódnak.